A tőzsdén forgalmazott részvények értéke erősen függ a kibocsátó cég vagyonának értékétől. A vagyon értékébe bele számít minden olyan vagyontárgy, amivel a cég rendelkezik, így az apportként bevitt know-how is. A know-how valódi értékének megállapítása rendkívüli nehézségekbe ütközik, mivel lényege éppen az újdonsága, egyedisége, ezért nincs piaci forgalma, nem alakult ki vele kapcsolatos értékesítési tapasztalat és a haszna csak a jövőben realizálható. A tőzsdére frissen bekerült cégek látványosan emelhetik részvényeik árfolyamát azzal, hogy túlértékelik a bevitt apportot, így a kibocsátó rövid idő alatt extra bevételre tehet szert. Ha kiderül az igazság, csökken a részvények ára, veszítenek a részvénytulajdonosok, de a kibocsátó magas árfolyam idején szerzett bevétele megmarad. A módszerrel milliárdokat lehetne kiszivattyúzni a tőzsdéről, aminek vesztesei főleg kisbefektetők lennének, ha az MNB (2014 előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, PSZÁF), nem végezne szigorú ellenőrzéseket.

A know-how a gazdaság egyik fontos eleme. Ha valaki birtokol egy újnak tekinthető, működőképes eljárást, és azt titokban tudja tartani, akkor nem szükséges végigjárni a bonyolult és költséges szabadalmi eljárást, mégis élvez bizonyos fokú védettséget. A know-how jogi vonatkozásairól, védett ismeretként való jogállásáról a Polgári Törvénykönyv 2:47.§ rendelkezik. A know-how fogalmának közérthető, részletes leírása több helyen megtalálható az interneten, például a http://jog.wb.hu/jogicikk/39 oldalon.

A know-how vagyoni értékkel rendelkező védett ismeret, ezért az üzleti életben ugyanúgy lehet adás-vétel vagy apport tárgya, mint bármilyen más, tárgyiasult formában megjelenő vagyontárgy. Az ismeret szó itt tág értelemben használatos, magában foglal tudományos kutatási eredményeket, szervezési, gyártási eljárásokat, technológiákat stb.

Vagyoni értékként való megjelenésekor meg kell vizsgálni a know-how minősítés feltételeinek teljesülését, illetve vagyoni értékét. A vizsgálatnak legalább a következőkre kell kiterjedni:

1. Az ismeret működőképessége, használhatósága;
2. Az ismeret újdonsága;
3. Az ismeret titkossága, titokban tarthatósága;
4. A know-how értéke.

 Eddigi igazságügyi szakértői munkám során öt know-how-val kapcsolatos ügyben kellett eljárnom. Három esetben tőzsdére került cég know-how-t apportált, de a Felügyelet gyanúsan magasnak találta az apport értékének arányát, illetve a know-how-vá nyilvánítás megalapozottságát, ezért vizsgálatot indított. Két esetben megújuló energiaforrás segítségével előállított hidrogén energetikai hasznosítása, egy esetben villamos energia okos mérése volt a know-how műszaki tartalma. Szakértői feladatom annak megállapítása volt, hogy valóban know-how-nak tekinthető-e a leírásban szereplő műszaki eljárás, illetve kellően megalapozott-e az értékének meghatározása. Az olvasót bizonyára érdekli a vizsgálatom konkrét eredménye is, de nem sérthetem meg az érintettek adatvédelemhez fűződő jogát még a nevük elhallgatásával sem, ezért csak általánosságban tudom bemutatni a fölmerült problémákat. A vizsgálatot a fenti 4 pontban leírtak alapján végeztem.

1.      Az ismeret működőképessége, használhatósága:

A know-how mindhárom esetben fejlesztés alatt álló tervezet volt, az egyik esetben már egy működő modell kifejlesztésén dolgoztak. A működőképességet a leírások alapján nem lehetett minden kétséget kizáró módon eldönteni, mint ahogy egy étel ízét sem lehet a recept alapján megérezni, szükség van az étel kóstolása. A leírások éppen a titkosság megatartása érdekében szűkszavúak, a lényeget csak nagy vonalakban tartalmazzák.

2.      Az ismeret újdonsága:

Az újdonság vizsgálatához elengedhetetlenek a szakértő magas szintű szakmai ismeretei, tapasztalatai. El kell végezni a szakterülethez tartozó szakirodalom és szabadalmi leírások vizsgálatát, összehasonlító elemzését.

3.      Az ismeret titkossága, titokban tarthatósága:

Ha nem szerepel egyetlen nyilvános helyen sem az adott ismeret leírása, ha a jártas szakemberek sem ismerik a titkot, akkor ki lehet jelenteni, hogy az adott ismeret még nem vált közkinccsé. Szükséges feltétel, hogy a know-how hasznosítása során később se válhasson közkinccsé a benne foglalt ismeret, hogy a know-how alapján előállított és forgalomba hozott termék ne viselje magán a titkos ismeretet. Nem tartható titokban például egy villamos elosztószekrény újszerű szerelési eljárása, ha az újdonságot a természetes hűtés hatékonyságának fokozása érdekében a szerelvények térbeli elhelyezése jelenti, hiszen az megtekinthető és könnyen másolható.

A know-how titokban tartásához megfelelő óvintézkedéseket kell hozni a tulajdonosnak, és ezen intézkedések vizsgálata is feladata lehet a szakértőnek.

4.      A know-how értéke:

Az érték megállapítása (becslése) általában nem a műszaki szakértő feladata, hanem pénzügyi szakember végzi a kalkulációt a várható hozam és költség elemzésével, vagy összehasonlító vizsgálattal. A műszaki szakértő azt vizsgálja, hogy a becsléshez reálisan vették-e figyelembe a műszaki sajátosságokat.

 Kecskemét, 2014.
Kiss László igazságügyi szakértő