Az igazságügyi szakértők polgári peres eljárásban betöltött szerepét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény határozza meg. A 177. § (1) szerint akkor rendelhető ki szakértő, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Ha a szakértő személyében a felek megegyeznek, akkor a bíróság azt a szakértőt rendeli ki, ha a felek nem állapodnak meg a szakértő személyében, akkor arról a bíróság dönt.

A lakossági áramlopások jellemzője, hogy nagy az esetek száma, de kicsi az egy elkövetőre jutó ellopott energia mennyisége (hozzávetőlegesen néhány százezer Ft). A szabálytalanul vételezők kiszűrésére gyakori ellenőrzéseket kell taratani, ez nagy apparátust igényel, növeli az áramszolgáltatók költségét. A felderített esetek bizonyítása, a kárérték megállapítása és behajtása jelentősen terheli az igazságszolgáltatást. Az eljárás összes költsége sok esetben jóval magasabb, mint a lopással okozott kárérték.

A tőzsdére frissen bekerült cégek látványosan emelhetik részvényeik árfolyamát azzal, hogy túlértékelik a bevitt apportot, így a kibocsátó rövid idő alatt extra bevételre tehet szert.