A villamos energia árának drasztikus emelkedése és a romló kereseti lehetőségek együttes hatásaként egyre több család próbálja csökkenteni energiafogyasztását. Az ésszerű takarékosság azonban pénzbe kerül, hiszen le kell cserélni a pazarló készülékeket korszerű, kisfogyasztású berendezésekre. Az utóbbi években egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudnak költeni a lassan megtérülő takarékossági beruházásokra, sőt sokan a számlákat sem képesek kifizetni. Kiadásaik csökkentésére még a középes jövedelmi viszonyok között élők között is meglepően sokan választják a szabálytalan vételezést, az áramlopást. A különböző áramlopási technikák közös jellemzője, hogy a fogyasztásmérő megkerülésével, vagy befolyásolásával történik a vételezés. Az esetek többségében nem szakemberek végzik a szerelést, az összebarkácsolt, műszakilag hibás megoldásokkal veszélyeztetik saját maguk és a környezetükben élők testi épségét, vagyoni biztonságát. A lebukástól való félelem miatt könnyen eltüntethető, ideiglenes megoldásokat alkalmaznak, amik még tovább növelik a veszélyt.
A 2008 júniusában Kecskeméten történt két halálos áramütéssel végződő baleset ráirányította a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. A saját családi házban, átlagos jövedelmi viszonyok között élő családfő és felesége az életével fizetett a szakszerűtlenül kivitelezett áramlopásért.
A balesetet előidőző szerelési hibák
Az emberi testen záródó áramkör kialakulása szerelési szabálytalanságok sorozatára vezethető vissza, amik az 1. ábra alapján követhetők nyomon.

1. ábra
Jelmagyarázat: L: fázisvezeték; N: nullavezeték; Vv: védővezeték; Fm: fogyasztásmérő; B25: 25 A-es kismegszakító; Da: dugaszoló aljzat; Mk: mikrokapcsoló; Ft: fűtőtest.

1. A padlástérben elhelyezett 10 mm2-es méretlen fővezetéket megcsapolták, ami szigorúan tilos.
2. A megcsapolást szakszerűtlenül hajtották végre, mert érintkezési hibára hajlamos kötést hoztak létre. Elvágták a védőcsövet, mintegy 30 cm-es szakaszon lecsupaszították a fázis-és a nullavezetéket, és rácsavarással csatlakoztak hozzá 2,5 mm2-es vezetékkel. A halálos baleset közvetlen oka az volt, hogy a nullavezetékre csavart leágazásnál túlmelegedett a kötés, oxidáció következtében érintkezési hiba lépett fel, így megszakadt a két vezeték közötti fémes kapcsolat. A túlmelegedés olyan mértékű volt, hogy a rácsavart szigetelőszalag teljesen elszenesedett a melegtől (2. ábra).

2. ábra
3. A villanybojler érintésvédelmi vezetékét szabálytalanul alakították ki. A padláson elhelyezett biztosító dobozban levő dugaszoló aljzat érintésvédelmi kapcsát összekötötték a nullavezetékkel, így a bojler nem TN rendszerben üzemelt. A ház többi fogyasztója számára szabályosan ki volt alakítva a TN rendszer, azok működésében nem is volt rendellenesség.
4. A méretlen fővezeték megcsapolásával tűzveszélyt okoztak. A tiltott rákötést úgy rejtették el az áramszolgáltató ellenőrei elől, hogy rátették az éghető anyagból készült födémre, majd egy nagyméretű vaslappal takarták le. Ez a tény ugyan nincs ok-okozati viszonyban a balesettel, de a felizzó kötés könnyen meggyújthatta volna az épület szerkezeti anyagait, ami épülettüzet okozhatott volna.
Az áramütés kialakulása
A méretlen fázisvezetőről a B25-ös kismegszakítón keresztül feszültség alá került a bojlerbe épített mikrokapcsoló, bekapcsolt állapotában pedig a fűtőbetét is. Mivel a méretlen nullavezeték és a megcsapolóvezeték között gyakorlatilag szakadás lépett fel, a dugaszoló aljzat védőérintkezője is feszültség alá került az átkötővezetéken keresztül. A hosszabbító védővezetékén át feszültség alá került a bojler fém háza, és a vízvezeték-hálózat.
Az együtt zuhanyozó házaspár a fémből készült, földelt zuhanytálcán állva kinyitotta a vízcsapot, és gyanútlanul zuhanyozni kezdett. Ahogy hűlt a bojlerben tárolt melegvíz, bekapcsolt a hőérzékelő által vezérelt mikrokapcsoló, és abban a pillanatban áramkörbe került mindkét ember. A lakásban tartózkodó kiskorú gyermekük a zuhanásra figyelt fel, de már csak holtan találta meg szüleit a fürdőszobában.

Kecskemét, 2014. április 4.
Kiss László igazságügyi szakértő