Az igazságügyi szakértő nap mint nap találkozik különleges és tanulságos esetekkel. Az áramlopási trükkök technikai megvalósítása és a szabálytalan vételezés felderítése általános érdeklődésre számíthat mind a tolvajok, mind az áramszolgáltatók részéről. A villamos energia lopása egyidős a hálózatok kialakításával, az energia szervezett értékesítésével. Az idők folyamán számtalan eszközt és eljárást találtak ki, ezek közül a leggyakrabban alkalmazott áramlopónak nevezett eszközt mutatom be.
A készülék lényege az, hogy a fogyasztásmérő megkerülésével juttat áramot a méretlen vezetékről a mért vezetékbe. Az áramlopót a fogyasztásmérő számára kialakított szekrényben helyezik el.

Használata egyszerű, az esetleges ellenőrzés vagy leolvasás előtt könnyen eltávolítható, eltávolítás után alig marad nyom. Ott alkalmazzák, ahol a fogyasztásmérő előtt billenőcsapos kismegszakító van felszerelve. Az egyeres áramlopó-vezeték egyik végére egy 4,5 V-os lapos zseblámpatelep érintkezőjét forrasztják, ugyanis az éppen becsúsztatható a billenőcsap fölötti résen keresztül a fázisfeszültségen levő csapig. Az áramlopó-vezeték másik végére villásdugót szerelnek, amit a fogyasztásmérő után elhelyezett dugaszoló aljzatba dugnak úgy, hogy az áramlopó-vezeték az elmenő fázisvezetékkel kerüljön érintkezésbe. Az áramlopó gyártói irreálisan magas, 20000-40000 Ft körüli áron adják „csodakészüléküket”, ezért titkolják a működési elvét, olyasmit állítanak róla, hogy az általa keltett mágneses tér lassítja az órát. Hogy állításuk hihetőbb legyen, az áramlopóra egy vasmagos tekercset is szerelnek, amire kb. 10 menetet csévélnek fel az áramlopó vezetékéből. A tekercset műanyag dobozba helyezik, a gondosabbak műgyantával is kiöntik. Használják egyfázisú és háromfázisú rendszerben egyaránt. Az alábbi képen egy félig kész áramlopó látható, amit a gyártótól foglalt le a rendőrség.

Az áramlopó használata rendkívül veszélyes, a laikus felhasználó súlyos áramütést szenvedhet, ha rossz polaritással dugja be a villásdugót, vagy ha véletlenül rácsúszik a keze a lapos érintkezőre, amikor bedugja azt a kismegszakítóba. A behelyezett idegen tárgytól a kismegszakító nem tudja ellátni túláramvédő feladatát, ezért zárlat esetén áramütés, vagy villamos tűz keletkezhet.
Bármennyire is ügyesen használják a készüléket, gondos ellenőrzéssel kideríthető az áramlopás. Néhány becsúsztatás után a kismegszakító csapja fölötti rés kicsit megnő, a műanyag ház kissé deformálódik, szemből nézve a belső fém csap is láthatóvá válik. A kismegszakítóban és a környékén réz por keletkezik. A fogyasztásmérő szekrényébe, vagy a közvetlen közelébe szerelt dugaszoló aljzat is gyanút kelthet.

Kecskemét, 2014.
Kiss László igazságügyi szakértő